HÁJEK von HÁJEK, Tadeáš

Apja, Šimon H. tudós, természetvizsgáló, ismeretségben volt Kopernikusszal,
akinek munkáit is őrizte. A Praha-Óvárosi, Betlehem-kápolna melletti háza, az
„U haiků” a prágai intelligencia találkozóhelye volt. H. Prágában retorikát,
filozófiát, matematikát és csillagászatot tanult. 1548- ban Bécsbe ment, hogy
orvosi és csillagászati ismereteket tanúljpn. 1550-ben került vissza Prágában,
megszerezte ebben az évben a Magister címet, és előadásokat tarthatott az
Egyetemen. A következő években több külföldi tanulmányutat tett, Bécsen kívül
Bolognába, ahol doktori címet szerzett. Ezután z ismert orvoshoz és
matematikushoz, Gironimo Cardanóhoz utazott Milanóba. Prágába visszakerülve
1555-ben folytatta előadásait az Egyetemen, a „De laudibus geometriae” c.
értekezése alapján, majd röviddel ezután orvoslást és botanikát tanított.
1562-ben pl. Mattiolis „Herbariumá”-nak cseh kiadását gondozta. 1556 és 1563
között tanítványaival háromszögelést végzet Prága környékén, és több utazást
hajtott végre Csehországban, a koordináták összeállításának céljából, és
megalapozta Csehország térképét.
A király és a kormányzóság támogatásának elmaradása miatt ez a munka
félbeszakadt.
Orvosként 1566 és 1570 között részt vett a török elleni magyarországi
hadjáratban. Érdemeiért 1571-ben lovagi rangra emelték, a Cseh királyság
protomedikusa, és II. Miksa császár, majd utóda, II. Rudolf háziorvosa lett.
Alchemiával is foglalkozott. Mint II. Rudolf udvarának legjelentősebb
természettudósa elnyerte a császár bizalmát. Őt bízták meg a Prágába érkező
alchemisták vizsgáztatásával, akik uralkodói szolgálatba akartak állni. Az un
„Minuce” kalendárimot szerkesztette, amelybe a naptári adatokon kívül az
időjárás jósló paraszt-regulákat és az asztrológiai jelenségeket is
tartalmazták.
Helyeselte a Gergely-féle naptárreformot, amelyet 1584-ben II. Rudolf is
támogatott. Életének másik súlypontja a csillagászat volt. Első jelentős
munkája , a „Diagrammata…” a Hold- és napfogyatkozások számításával
foglalkozik. 1572-ben egy „új csillagot” – szupernóvát – fedeztek fel a
Cassiopeia csillagképben, amelyről elsők között írt, „Dialexis de novae et
prius incognitae stellae” címen. Valószínűleg a csillagok helyzetének egy új
meghatározási módjának szerzője, a csillagok meridián átmenetkor mért
magasságának és időpontjának révén. Foglalkozott az üstökösök távolság
számításával, szerkezetével és eredetével. Láthatóságuk során meghatározta
napi mozgásukat.1576-ban II. Rudolf koronázási ünnepsége alkalmából
Regensburgban megismerte a dán Tycho Brahet. Tycho Brahevel, Johann Keplerrel
és Giordano Brunóval együtt, II . Rudolf udvarában összegyűlt tudósok szűkebb
köréhez tartozott.