* 1747.11.23, Triest, IOlaszország
† 1819.11.10, Laibach, Szlovénia
Természettudós, montanista, vállakózó, feltaláló
Olaszországból Ljubljana-ba költözött és szlovén gyáros-családba nősült kereskedő fiaként Z. örökölte apja bárói címét, valamint anyja bányáit és vaskohóit. Képzését olasz iskolákban nyerte, és tudását saját tanulmányokkal és utazásokkal egészítette ki, többek között Angliába, ahol megismerkedett a kémikus Humphrey Davy-vel. Z.-nek átfogó tudása volt a matematika, fizika, kémia, merallurgia, geológia, biológis, mezőgazdaság és bányászat területén.
Kereken 1000 munkást foglalkoztató vállalatainak jövedelme lehetővé tette nemcsak, hogy fivérét, Karl-t, aki jelentős botanikus volt, hanem egy sor felvilágosult művészt és tudóst támogasson. Ezek közé tartoztak pl. Valentin Vodnik költő, Anton Tomaž Linhart és Jernej Kopitar szláv nyelvész. Z. segélyezte a mezőgazdasági egyesületet, részben finanszírozta Baltasar Hacquet orvos és természettudós utazásait, 1778-ban a legmagasabb szlovén hegy, a Triglav első megmászását és 1784-ben az első léggömb-kísérletet Szlovéniában. Elkötelezte magát a nemzetközi információ-közvetítés „fordító korongjául” és ezért nagy könyvtárat tartott fenn. Mint természettudós saját maga hozott nemzetközi jelentőségű ásványgyűjteményt létre, amely ma a Természettudományi Múzeumban van, elsőként írta le a róla elnevezett „zoisit” ásványt, és zoológusként rendszeresen foglalkozott a barlangi gőte kutatásával.
Vállalkozóként gyakorlatilag és elméletileg is foglalkozott a bányászat és kohászat technikájával. Tudása képessé tette arra, hogy üzemeit az 1780 után jelentkező gazdasági válság idején nagyobb veszteségek nélkül megvédje a csődtől. Régi fejtési módszerekt újakkal cserélt fel, éppen így régi, gazdaságtalanul működő nagyolvasztókat is lebontott és újakat épített. Z. állandóan tevékenykedett mint feltaláló és újító is. Ismeretes egy készüléke a levegő befúvására a nagyolvasztóba, újításai a harangöntésben, a vésnökmesterségben, a puskakészítésben és az üveg és kerámia előállításban. Kiállt a szlovén folyók hajózhatóvá tételéért és a ljubljanai mocsár kiszárításáért. Amikor végül a köszvény tolószékbe kényszerítette, saját modellt szerkesztett.
Mint felvilágosodott vállalkozó, mentor és mecénás lényegesen befolyásolta Szlovénia gazdasági, kulturális és társadalmi viszonyait a 18. század végén és a korai 19. században.