MIKOVÍNI, Samuel
* 1700, Ábelová, Szlovákia
† 1750.3.23, Trenčín, Szlovákia
Geodéta, térképész, bányamérnök
Iskolai kiképzése után Lučenecben és Berszterce Bányán ( Banská Bystrica) M. kitanulta a rézmetszés mesterségét 1719 és 1721 között J.g. Puschnernél Nürnbergben. Segédi vizsgamunkája volt a máig ismert demänovai jégbarlang térképe Buchholz vázlata alapján.1721-1722-ben matematikát tanult a Nürnberg melletti Altdorf egyetemén. Ezekben az években két sorozat rézkarcon dolgozott, az egyik Altdorf környékéről a másik Nürnbergről szólt. Egyetemi tanulmányait Jénában fejezte be 1723-ban matematikai és geodéziai diplomát szerzett.
Szakmai karrierjét M. 1723-ban kezdte, mint udvari térképész a Jénai Hercegségben.1725-ben tért vissza Németországból és a Pozsony/Pressburg/Bratislava ispánságban lett geodéta. Talajjavítási munkákon kívül csillagászati megfigyeléseknek szentelte magát. Ezek eredményeit térképészeti munkáiban hasznosította. VI. Károlytól 1731-ben megbízást kapott a „Notitia Hungariea novea historico- geographica” kidolgozására. Ezen térképek elkészítse alapjául szolgáltak csillagászati megfigyelései és geometriai-trigonometriai munkái
Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos nagy tudását jutalmazta a Porosz Tudományos Akadémia azzal, hogy 1735-ben tagjául választotta. Ugyanebben az évben a Császár kinevezte az Alsó-magyarországi bányavárosok mérnökének, és megbízta egyszersmind a Selmec/Schemnitz/ Banská Štiavnicában létesítendő bányásziskola megalapításával, amelynek első igazgatója lett.
Selmec/Schemnitz/ Banská Štiavnicában vált M. bányász-kohásszá. Terveket készített víztározók építésére és gondozására, részt vett bányagépek szerkesztésében és készített bányatérképeket.1750-ben az Udvari Kamara delegálta és megbízta szabályozási munkák vezetésével az árvizek ellen Trencsén /Trenčin mellett a Vág/Váh folyón. M. meghalt egy utazás során Selmec/Schemnitz/ Banská Štiavnicába mielőtt művét üzembe helyezték volna.
