GERTINGER, Samuel Ján

Az elemi iskola elvégzése után G. 1776-ig J. Bergh gyógyszertárában dolgozott Késmárkon (Kežmarok, Szlovákia). Ezután a budai egyetemen hallgatott gyógyszerészetet és 1780-ban megkapta a gyógyszerészi oklevelet.
A külföldön megjelent kutatási eredmények olvasása alapján G. elkezdett foglalkozni cukor előállításával a fehér takarmányrépából. Mint a cukorgyártás úttörője kénytelen volt termeléséhez a nyersanyagot saját magának termesztenie. Az első cukrot J.F. Göttling jénai kémikus módszere szerint főzte, száraz répaszeletekből. Mivel ez az eljárás nem hozta meg a várt eredményt, a következő évben G. a répát az Archad-módszerrel dolgozta fel, amiről 1804-ben a Magyarország számára megjelenő Hazafias Hetilapban számolt be, ahol egyidejűleg cukorgyárak építését javasolta Magyarországon, valamint a szakemberek kiképzését is.
Mivel G. meg volt győződve a répacukor jövőbeni jelentőségéről, leküzdötte az összes problémát, amely a répatermesztéssel és a cukor előállításával kapcsolatos volt. Egy cukorgyár létesítéséhez Eperjesen a hatóságokhoz fordult segítségért. Kihasználva a Nádor látogatását Eperjesen 1803-ban, átadott neki egy darab kemény cukrot a saját gyártásából azzal a kéréssel, hogy támogassa őt. A projekt megvalósítása G-nek 10 évébe került. Mikor világossá vált, hogy sem a kormánytól, sem a várostól nem kaphat segítséget, 1811-ben megkezdte egy üzem építését önerőből. A cukorgyárban répa- és juharcukrot kívánt előállítani. Megkezdte az előállítást és a késztermékek mintáit a városvezetéshez is benyújtotta, továbbá saját magára nézve kötelezően kijelentette, hogy egy éven belül annyi cukrot fog előállítani, amely az egész ispánság szükségletét fedezi. Most végre a magyar helytartótanács ajánlatára válaszul azt a parancsot adta, hogy G. tevékenységét támogassák. Ö azonban már 1813-ban meghalt, és így már nem tudta sikerét élvezni.