SAMASSA,

A 18. század elejétől fogva felfedezhető Ljubljanában a S. család, amely a szlovén harangöntés művészetében a régión túlmutató jelentőségre tett szert.
A családi tradíciót Josef S. (+1741) alapította meg fiaival Antallal (Anton) (1701-1750) és Józseffel (Josef) (1718-1751). A harmadik generációban János Jakab S. (Johann Jakob) (1744-1803) Ljubljanában önálló vállalkozást kezdett 1767-ben. Egy új műhely 1792-ben történt üzembe helyezése után és az állandó innovációval S. a monarchián belül kiváló helyet ért el. S. szállította a tűzoltóság számára a szórószivattyúkat, az idriai (Idrija) higanybánya számára az ércszállító berendezéseket és vízszivattyúkat és ágyúkat is öntött. Unokája János Jakab S. (Johann Jakob) (1803-1883), egy tehetséges mechanikus és feltaláló, bővítette az üzemet gépgyártás és vaskohászat irányában. Politikailag is szerepelt és támogatta a szociális létesítmények, valamint iskolák építésének alapítását és szervezését, pl. az első reáliskoláét Ljubljanában. 1866-ban a vállalat vezetését Albert S. (1833-1917) vette át és 1874-ben egy gőzgéppel hajtott új gyárat létesített. Ugyancsak művészeti tárgyakat gyártott a templomok felszerelésére, de ugyanakkor ellátta mindenek előtt a vízellátás ipart, a tűzoltóságot, valamint az adriai haditengerészetet a szükséges öntvénytermékekkel. Az 1873. évi bécsi Világkiállításra S. a rotunda harangját öntötte. Egészségi okokból a vállalatot 1900-ban fiának, Max S.-nek (1862-1945) adta át. Ő szövetségben állt bécsi befolyásos politikai és katonai körökkel és ezért nagyon széleskörű megrendeléseket kapott konkurálva a jelentős angol gyártókkal. A ljubljanai gyárát átépítette és 1907/08-ban Linzben egy konkurens vállalatot és Wiener Neustadtban (Bécsújhely) pedig a Hilzer harangöntödét vásárolta meg. Az első világháború során vállalatát a tengerészeti fegyverzet gyártására állította át, amiért is a gyárat Ljubljanában olasz harci repülőgépek bombázták. 1919-ben S.-nek el kellett adnia a vállalatot. A Wiener Neustadtban lévő harangöntödét S. még 1931-ig üzemeltette.
Két évszázad alatt a S.-család mintegy 8000 harangot öntött 2.800 tonna összsúllyal, ezek között legnehezebb 4 tonnát nyomott.