RINGHOFFER, R. František (II)

A jelentős prágai R. gépgyárosokból három generáció létezett František keresztnévvel, akik folyamatosan építették fel a vállalatot, amely ma ČKD-TATRA konszern-néven ismeretes, és mindenek előtt Közép-Európában elterjedt villamosokat állít elő.

R. František (1)
*1744. 7. 11. Müllendorf (Ungarn)
†1827. 8. 28. Prága

R. Josef
*1785. 10. 29. Prága
†1847. 3. 6. Prága

R. František (II)
*1817. 4. 28. Prága
†1873. 3. 23. Prága

R. František (III)
*1844. 11. 22. Prága
†1909. 12. 23. Bad Kissingen (Németország)

František R. (I) mint rézkovács- munkás jött Prágába. A mestervizsga letétele után 1771-ben rézkovácsműhelyt rendezett be a prágai óvárosban, sörgyári készülékek gyártására. Az üzemet 1787-ben megvásárolta. 1791-ben vezetője lett a prágai rézkovács céhnak, és 1793-ban községi elöljáró, valamint Prága városának tanácsosa. Egyetlen fia, Josef R. még apja életében, 1820-ban rézkovácsműhelyt létesített hengerművel Kamenicében, Jilové mellett. Az apa halála után átvette a prágai üzemet és kibővítette a termékskálát gépalkatrészekkel cukor- és szeszgyárak részére. 1832 óta részkovács-mester volt, és 1843-ban megkapta az „országos engedélyt minden réz- és fémáru előállítására”. Halála után fia, František (II) vette át a vállalatot. Ő először házat szerzett Prágában, és 1848-ban a „Dekrétumot az országos gyárjogról”. Hosszú távon jelentősnek mutatkozott a további expanzió szempontjából egy nagy telek megvásárlása Prága-Smíchovban (1852), ahol egy üzem jött létre vasúti kocsik gyártására, és egy vasöntöde is. Az első tehervagon 1854-ben hagyta el az üzemet, az első szerkocsi 1847-ben és az első személykocsi 1863-ban.
František (II) a politikában is részt vett. 1861-ben Smíchov polgármesterévé választották, 1862-ben vaskoronarendet kapott, és azután bárói rangra emelték. 1864 óta mint képviselő ült a cseh országgyűlésben, és 1870-ben nyugdíjalapot hozott létre alkalmazottak számára.
Legidősebb fia, František (III) pályáját és tisztként kezdte egy műszaki ezredben, amely részt vett az 1866-os háborúban, és politikailag szintén elkötelezte magát mint országgyűlési képviselő (1780 és 1880, 1892 óta élethossziglan). 1873-ban átvette az üzem vezetését, amelyet jelentősen megnagyobbított. A prágai rézáru-gyárat áthelyezte Smíchovba, 1893-ban megalapította a cukorgyári részleget, átépítette a hámort és a hengerművet Kamenicében, megnagyobbította ezeket és felújította a szeszgyárat és a sörgyárat Velké Popovicében. Vezetése alatt vasúti kocsik és rézáruk mellett gőzgépeket és –kazánokat, gőzturbinákat, sör- és szeszgyári gépeket, valamint hűtőberendezéseket állítottak elő. A dolgozók számára munkás takarék-pénztárat létesített, alapot az öregkori ellátásra és a munkások hátra-maradottainak támogatására, elsősegély-alakulatot balesetek esetére, munkáskönyvtárat és tanonc-iskolát.
A családi vállalkozást František (III) R. halála után 1809-ben részvénytársasággá alakították. 1911-ben a vagongyár Rt önállósította magát. Az üzemek egy része 1923-ban fuzionált a TATRA vagongyárral Nesselsdorf/Kopřivnicében. Az 1933-as gazdasági válság idején az AG R.-TATRA-hoz csatlakozott még a Sousedik elektrotechnikai gyár Vsetinben, és 1939-ben a R. Bächer-Művek mezőgazdasági gépek előállítására Roudnicében. A többi gyártást átvette a →Škoda, Ruston, Bromovský és R. megalakult társaság, amely 1914 óta Egyesült Gépművel Rt, és 1921 óta AG Škoda néven jegyezte magát.