* 1792.7.20, Sanniki Gostynin mellett, Lengyelország
† 1850.8.20, Helgoland, Németország
P. Varsóban végezte a tüzérségi és mérnöktudományi műszaki főiskolát, amelyet a hasonló metzi (Franciaország) iskola mintájára alapítottak. 1816 óta végzett földméréseket a Lengyel Királyság fő országútjain. 1816-tól 1922-ig vezette a bizottságot, amely a határt tűzte ki Lengyelország és Poroszország között.
Mérnökként az Augustow-i csatorna tervrajzának elkészítésével bízták meg, amelynek a Visztulát a Njemennel kellett összekötnie Danzig/Gdansk-on kívül. A munkákat két helyről kellett volna indítani. A lengyelek a Visztula és a Njemen összekötéséért a Narew és Biebrza folyókon és az Augustow-i tavakon keresztül voltak felelősek. Az oroszoknak viszont a Njement a Dubissa folyón keresztül kellett volna összekötniük Windawa-val.
P. a terep magasságának mérését végezte, szintezés segítségével meghatározta a víz szintjét, vizsgálta az árterek határait és a vizek folyási sebességét. Ezeknel az adatoknak a segítségével megtervezte a csatornát, 181 km hosszúságban 11 zsilippel. 1825-ben kezdődött a kőtégla-zsilipek építése. P. vezette ezeket a munkákat megszakításokkal 1830-ig; 1826-ban egy titkos szabadságszervezet számára végzett tevékenysége miatt letartóztatták, de szabadulás után 1829-ben újra felügyelte az építési munkákat. A nemzeti felszabadítási felkelés kitörése 1830-ban megszakította a csatorna-építést. P. aktívan részt vett a felkelésben, műszaki és szervezési kérdésekben. Az 1832/1833 éveket száműzetésben töltötte Oroszországban.
Bár az Augustow-i csatorna sohasem játszott jelentős gazdasági szerepet, mivel az orosz részt nem fejezték be, mégis a legnagyobb viziút létesítmények közé tartozott a világon.
