BLÁTHY, Otto Titusz

B. 1860. november 8-án, Tatán született. Jómódú kereskedőcsaládból származott. A gimnáziumban kitűnt matematikából. Tanulmányait a Bécsi Műszaki Főiskolán folytatta, ahol 1882-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Előbb a Magyar Államvasutaknál dolgozott, majd 1883-ban munkahelyet váltva belépett a Ganz cég elektromos osztályára. Létrejött a sikeres mérnök-hármas, Bláthy, →Zipernowsky és →Déri; legsikeresebb találmányuk a zárt vaskörű transzformátor volt 1885-ben. 1893-ban, amikor Zipernowskyt egyetemi tanári rangra emelték, B. átvette a fejlesztési munkák vezetését.
B. sokoldalú személyiség volt: öt nyelven beszélt, fejben számolt 8-10 jegyű számokkal, első osztályú sakkozó volt, sakkfeladványokat állított össze, sőt könyvet is írt róluk. A kerékpár- és autósport úttörője, és a Magyar Autóklub alelnöke is volt. Idős korában is folytatta munkáját, egészen 1939. szeptember 26-án, Budapesten bekövetkezett elhunytáig.
A Ganz gyárban már 1883-ban kidolgozta a villamosgépek mágneskörének számítási eljárását. 1884-ben generátor feszültségszabályozót szerkesztett. 1885-ben munkatársaival közösen szabadalmaztatta a transzformátort és a transzformátoros párhuzamos áramelosztó rendszert.
1888-ban elsőként valósította meg váltakozóáramú generátorok párhuzamos üzemét. (Akkoriban neves elektrotechnikusok kétségbe vonták, hogy ez lehetséges lenne). 1889-ben szervomotoros vízturbina szabályozót készített. Ettől az évtől alkalmazták a B. szabadalma alapján gyártott váltakozóáramú indukciós fogyasztásmérőket; ezek napjainkig változatlanul az ő Ferraris-tárcsás találmánya szerint működnek. Eleinte idegenkedett a háromfázisú rendszertől, és hogy a motor utáni igényeket kielégítse, 1890-ben kidolgozott egy egyfázisú, soros gerjesztésű kommutátoros motor-sorozatot 1/8-tól 10 LE teljesítményig (kb. 100W-tól 7 kW-ig). Miután meggyőződött a háromfázisú rendszer előnyéről, háromfázisú aszinkron motor, transzformátor és generátor típussort, fejlesztett ki.
Turbógenerátorai kifogástalan mechanikai megoldásaikkal tűntek ki, ami lehetővé tette teljesítményük növelését, 1925-ben már 44MW-os generátorokat készített. Neki köszönhető a kétpólusú generátorok párhuzamos forgórész-horony elrendezése és a váltakozóáramú generátorok tört horonyszámú állórész-tekercselése. →Kandó halála után B. fejezte be az 50Hz-es mozdonyok egy/háromfázisú fázisváltójának szerkesztését.