ERCKER, Lazarus

E. 1528-ban vagy 30-ban született a szászországi Annabergben egy bányavállalkozó családjában. 1547/48-ban természettudományokat és matematikát hallgatott a wittenbergi egyetemen, és képzését olaszországi tartózkodása során teljesítette ki. 1550-ben ellenőrként működött az annabergi pénzverdében és 1556-ban előlépett fő pénzvizsgálóvá a szász választófejedelmi udvarban Drezdában. Itt írta első pénzvizsgáló kézikönyvét, amelyben leírta az ércek és érmefémek minőségvizsgálatánál használt analitikai módszereket. 1557-ben ismét Annabergben tevékenykedett mint pénzverdei tisztviselő és 1557/58-ban tanulmányutat tett a tiroli Alpok bányavidékeire. Visszatérve felügyelői állást vállalt a goslari pénzverdében, ahol 1565-ig dolgozott. Itt 563-ban befejezett egy érme-kézikönyvet, amelyben az érmefémek előkészítésénél és az érmék minőségellenőrzésénél alkalmazott eljárásokat írta le. Ugyanígy foglalkozott a fémek ércekből való kinyerésének problémáival, és 1565-ben bányászati értekezést írt egy ólomlelőhelyről Rammelsbergben, a Harz hegységben. 1566-ban a freibergi fémkohóban dolgozott, ahol a kohótechnológia javítására irányuló kutatásait folytatta.
Miután a drezdai igazgatóság számára kidolgozott racionalizálási koncepcióját elutasították, 1567-ben elhagyta Szászországot, Csehország irányában. Jáchymovban való rövid tartózkodás után 1568-ban pénzellenőri állást talált Kutná Horában, ahol 1569 egy további könyvet fejezett be az érc- és fémanalízisekről, amelyet II. Miksa császárnak ajánlott. 1570-ben felvették a királyi Cseh Kamarába, és megbízták speciális feladatokkal a bányaüzemek javítására. 1574-ben Prágában terjedelmes művet adott ki a pénzvizsgálatról, amely 15 kiadást ért meg 4 nyelven. Egészen a 18. századig ez aztán recept- és tankönyvként szolgált európai bányászati tanintézetekben.
1577-ben kinevezték a Cseh Királyság legfőbb bányamesterévé azzal a kötelezettséggel, hogy a cseh ércbányászatban tapasztalt termelés-visszaesés okait hatékony üzemi és törvényi intézkedésekkel megszüntesse. 1853-ban ezenfelül még rábízták a prágai Központi Királyi Pénzverde vezetését is. 1590-ben hasonlóképpen fontolgatták kinevezését legfőbb pénzverde-mesterré, amely funkció addig csak a legfőbb nemesség családtagjai számára volt fenntartva. A cseh bányászat és kohászat ügye körül szerzett érdemeiért E.-t II. Rudolf nemesi rangra emelte, „von Schreckenfels” előnévvel. Fő munkáját a pénz-ellenőrzésről (1574) a [cseh] Nemzeti Múzeum kommentárokkal ellátott cseh fordításban 1974-ben kiadta Prágában.