PETZVAL, Jozef Maximilián

P. érdeklődése a matematika iránt már a gimnáziumban kezdődött, Podolinban (Podolinec, Szlovákia) és Lőcsén (Levoča, Szlovákia), úgyhogy a hároméves filozófiai tanfolyamon a Királyi Akadémián, Kassán (Košice, Szlovákia) már bizonyos ismereteket tudott felmutatni magasabb matematikából. 1826 óta P. az „Institutum Geometricum”-ban tanult Budán, amelyet két tanulmányi és két gyakorlati év után a mérnöki diplomával zárt.
Először Pesten maradt, tervezett a város számára egy hajózási csatornát és elvégezte a szükséges felmérési munkákat. A gyakorlat mellett 1832-ben befejezte matematika-tanulmányait az egyetemen és doktorált. Még ugyanabban az évben az egyetem kinevezte a matematika, mechanika és gyakorlati geometria rendkívüli tanárává. 1835-ben a magasabb matematika rendes tanárává nevezték ki.
1837-ben P. elfogadta a bécsi egyetem meghívását. Itt 1877-ig tartott előadásokat a magasabb lineáris és differenciálegyenletek elméletéről, az algebrai egyenletekről, a feszített kötelek lengő mozgásáról, a körmozgásról, valamint a ballisztikáról és az analitikai mechanikáról.
A matematika mellett P. intenzíven foglalkozott a fizikával is, mindenekelőtt a fotográfiai optikával. Andreas von Ettingshausen ösztönzésére, aki Párizsban Louis Jacques Mandé Daguerre fényképészeti munkáit megismerte, P. elkezdett 1839-ben számításokat végezni portré- és tájobjektívekhez. Ettingshausen közvetítette P. számára a kapcsolatot Friedrich →Voigtländer bécsi optikushoz, aki P. számításai alapján az új objektívek első prototípusait előállította. P. eredeti hozzájárulása ehhez az akromatikus dupla objektív, a fényképészeti optika fejlődésének alapja.
P. számításai képezték az alapját a teleszkópok, a mikroszkópok, teodolitek és vetítőkészülékek továbbfejlődésének is. Voigtländerrel folytatott heves prioritási vita után, akitől 1845-ben megvált, P. a továbbiakban Carl Dietzler optikussal dolgozott együtt. Sikeres számítások után Dietzler készített egy fényképezőgépet dupla felhúzóval és változtatható fókusztávolsággal, amelyet P. 1856-ban a német orvosok és természettudósok bécsi találkozóján ismertetett. Az egy évvel később szabadalmaztatott P.-Dietzler-objektívnek háromszor akkora fényereje volt, mint →Voigtländer tájkép-objektívjének, és exportálták Franciaországba és Angliába.
Objektív-számításai mellett P. elektromos fényszórókkal is foglalkozott. Konstruált egy hordozható reflektort 1,3 m átmérővel, amely 2,7 km távolságig világított meg tárgyakat. 1860 utánP. Akusztikával kezdett foglalkozni. Az általa képviselt elv a lengési idő megtartásáról ellentéthez vezetett Christian →Dopplerral, amelyet Ernst →Mach, P.-nek egy tanítványa simított el, amennyiben kimutatta, hogy a két elv nincs egymással ellentétben.