HRABÁK, Josef

H. 1853-tól 1857-ig volt a selmecbányai (Banská Štiavnica, Szlovákia) bányászati akadémia hallgatója, és első állását bányászgyakornokként az állami bányák ottani igazgatóságán kapta.
1861-ben állást változtatott, és vezető mérnökként a Tergow-i (Horvátország) Rézbányászati- és –Kohászati Társasághoz került. Azonban már 1862-ben tanársegéd, 1864-ben pedig docens lett a bányászati akadémián Leoben-ben. A következő évben Přibramba ment, ahol először az állami bányaüzemben, 1867-től 1899-ig pedig az ottani bányászati akadémián működött mint a bányászat és kohászat rendes tanára.
A cseh bányászatban szerzett érdemeiért H. 1907-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként kapta meg a Přibram-i bányászati főiskolán a bányászati díszdoktori címet. Tudományos és irodalmi munkássága 1864-től 1909-ig több, mint 50 címet foglal magában a bányagépészet, különösen a gőzgépek területén végzett kutatásainak eredményeiről. Számos kézikönyve a gőzgépek dimenzióinak és teljesítményének számításához több kiadást ért meg, és Németországban, Svédországban és Oroszországban is elterjedt. Az 1902-ben kiadott könyve a drótkötelekről angolul és franciául is megjelent, valamint 1836-ban oroszul is. Közleményei a szállító-mélyítőkről 2000 m-ig világszerte vitákat váltottak ki.
Szoros kapcsolatban álltak ehhez a műszaki szakirodalomhoz H. terminológiai munkái. Kutatásai eredményeképpen megjelent egy bányászati, később pedig egy kohászati szótár. Az általa 6-kötetesre tervezett Terminológiai Műszaki Szótár azonban befejezetlen maradt. Élete későbbi éveiben H. a Cseh Tartományok bányászatának és kohászatának történetével is foglalkozott.