BOŽEK, Josef

Molnárcsalád fiaként B. már a polgári iskolában és a těšíni gimnáziumban is nagy érdeklődést mutatott a mechanika és a fizika iránt. Így gimnazistaként különböző gépek és technikai berendezések kerek 40 modelljét építette meg. 1803-ban Brno-ba ment, hogy az ottani evangélikus iskolában Christian Karl André-nál továbbképezze magát matematikában és mechanikában. A rákövetkező évben egy posztónyírógép modelljével gyalog vándorolt Prágába.
Ott ügyes órásként és pecsétvésőként szerződött el és a legkülönbözőbb órákat szerkesztette meg, úgymint zseb- vagy ingaórákat. Ezeknek az óráknak az egyikét a prágai csillagvizsgáló vette meg.
Munka mellett B. a Politechnikai Intézetben előadásokat hallgatott matematikából és gépészetből, valamint az egyetemen filozófiából és logikából. Rövid közjáték után, amelyet gróf Clam-Martinic családjában töltött nevelőként, a Politechnikai Intézet alkalmazta 1813-ban órásként és gépészként 300 dukát évi fizetéssel.
Itt B. most már megvalósíthatta elgondolását egy gépekből és fizikai készülékekből álló modellgyűjtemény létrehozására. Saját maga építette meg különböző órásgépek modelljeit és lehetőséget kapott, hogy azzal a gőzgéppel foglalkozzék, amelyet Georg von →Buquoi a Politechnikai Intézetnek ajándékozott. Ezekben az években B. Franz Josef →Gerstner-rel dolgozott együtt egy saját gőzgépen és részt vett annak „A mechanika kézikönyve” című művében is.
A gőzgép lehetőségeitől lenyűgözve B. szerkesztett egy gőz meghajtású közúti járművet és hajót. A kétüléses gőzkocsi első sikeres bemutatója 1815. szeptember 24. ill. 28-án volt a prágai Stromovka parkban. Egy kerekes gőzösnek 1817. június 1-jén a Moldva egyik oldalágán végrehajtott bemutatója rossz csillagzat alatt következett be. Egy heves zivatar és a fellépő zűrzavar és pánik alatt valaki ellopta a pénztárat a teljes befolyt bevétellel. Ezzel a már addig is nehéz pénzügyi helyzet kiéleződött és B. – depressziós rohamában – szétrombolta a kerekes gőzöst. Az 1817-es meghívó plakáton szereplő kép azonban máig elképzelést ad a szerkezetről. Ezáltal B. a gőzerőnek a helyváltoztatásban való alkalmazása úttörői közé tartozik.
B. azonban továbbra is dolgozott órásként. Műhelye nagyméretű toronyórákat szállított, továbbá kis zsebórákat, valamint mérlegeket és protéziseket. Többek között megépítette a Praha-Karlín-i Rokkantak Háza óraművét (1824). 1828 óta B. ismét közlekedési terveken dolgozott. Járműveket épített a České Budějovice-Linz lóvasútvonal számára, méghozzá kétsínű járműveket a hadiszállítások számára az építés idején, valamint négykerekű tehervagonokat a tulajdonképpeni vasút számára. Ez a munka haláláig igénybe vette.
B. fiai, František és Romuald apjuk nyomdokaiba léptek és számos gépet és berendezést hagytak az utókorra a vízgazdálkodás, az órásmesterség, a színpadtechnika valamint a hangszerek területéről.