* 1641.5.27, Laibach, Szlovénia
† 1693.9.19, Krško, szlovénia
Természettudós, feltaláló
A sokoldalúan tehetséges és képzett Valvasor bárót 1941. május 28-án keresztelték meg Ljubljana-ban (pontos születési dátuma nem ismert). Itt a jezsuita gimnáziumba járt 1658-ig, utána 14 évig volt külföldön, beutazta Európa nagy részét, Afrikában is járt, és katonaként részt vett a török ellni háborúban. 1672-ben tért haza, megnősült és megvette a Wagensberg kastélyt Litija mellett. Kiadóként kívánt működni és saját grafikai műhelyt alapított, a könyvnyomtatásban azonban idegen teljesítményektől függött. Kiadói munkássága 9 könyvcímet ölel fel, különösen rézkarcokban bővelkedő ország-leírásokat.
Emellett V. behatóan foglalkozott a természettudománnyal és a technikával, fiatal korában pedig alkímiával. A Karszttal és a cirknici tóval kapcsolatos kutatásaiért a londoni Royal Society (Királyi Társaság) 1687-ben tagjává választotta. Feltalált egy finomöntő eljárást fémek számára, tervezett egy alagutat a Karavanka hegységen keresztül a későbbi Loibl alagút helyén, és kiállt az építkezés mellett. Az 1680-as évektől kiadói munkája került tevékenysége középpontjába. 1689-ben végül megjelent életműve: „Krajna hercegség tisztelete” címmel, négy kötetben. Több mint 3500 oldalon, 528 rézkarccal ábrázolja az országot természete és kultúrája teljes sokféleségében. A munka ezen a nagy projekten testileg és lelkileg kimerítette V-t, és anyagi csődbe vitte. Minden tulajdonát, beleértve Wagensberg várát, el kellett adnia, és egy házba költöznie Krško-ban. A korabeli technika enciklopedikus ábrázolása „Lumen naturae” és „Flos physico-mathematicus” címen már nem jelenhetett meg.
Id. Matthäus Merian-nal és Georg Matthäus Vischer-rel együtt V. a 17 és 18. század legjelentősebb topográfusai (helyrajzkészítői) közé tartozik.
