* 1902.11.17, Budapest, Magyarország
† 1995.1.4, Princeton, USA
Gyáros-család fiaként W. az elismert budapesti evangélikus gimnáziumba járhatott, majd ennek elvégzése után a budapesti Műszaki Egyetem Vegyészkarán folytathatta tanulmányait. Egy év után átment a műszaki főiskolára Berlin-Charlottenburgba. Vegyészmérnökként pályáját apja bőrgyárában kezdte Budapesten, de a következő évben ismét Berlinbe ment, onnan pedig magántanárként a Göttingai egyetemre. Munkái a kvantummechanika terén meghívást eredményeztek számára előadás tartására a Princeton egyetemen (USA). 11931-ben Princetonban kapott egy fél állást, de megtartotta magántanári munkáját Göttingában. 1935-ben azonban végleg átköltözött az USA-ba. 1939-ben Niels Bohron és →Szilárd León keresztül értesült arról, hogy Otto Hahn és Fritz Strassmann sikeres atomhasítást hajtott végre. Felismerve az atombomba veszélyét →Szilárd és W. – Einstein közvetítésével – értesítették erről az USA elnökét, Franklin D. Rooseveltet. Ezután kezdeményezte az USA a „Manhattan” projektet. Az első atombomba építésekor, 1942 végéig, W. mint Fermi és Szilád asszisztense dolgozott.
A második világháború után W. visszament a Princeton egyetemre, de előadásokat tartott az egész világon. Munkáiért az atommag és az elemi részecskék elméletének területén, valamint a szimmetria-elvek alapvető elméletének felfedezéséért megkapta a fizikai Nobel-díjat. Egyéb díjai voltak, többek között az „atom a békéért” és a Fermi-díj; 24 egyetem díszdoktora volt és kereken 350 tudományos munkát publikált.
