GROSZKOWSKI, Janusz Leon

A varsói kereskedelmi iskolában letett érettségi után G. a varsói műszaki főiskola gépészeti és elektrotechnikai karán folytatott tanulmányokat 1915-ben. Már 1917-ben tanársegédként dolgozott a váltóáramtechnikai laboratóriumban. 1919-ben, mint a lengyel hadsereg tisztje folytatott tanulmányokat a párizsi híradástechnikai tiszti főiskolán, amely akkoriban egyike volt a vezető tanintézeteknek ezen a területen. 1921-ben visszatért hazájába és a következő évben megkapta mérnöki oklevelét a varsói műszaki főiskolától.
G. 1928-ban doktorált „Die Kompensationsmethode der Kontrolle der Wellenstabilität” (A hullámstabilitás ellenőrzésének kompenzációs módszere) című munkájával, majd habilitált a hullámtorlódás csökkentése tárgykörből. 1936-ban a műszaki főiskola elektromos karának rendes tanárává nevezték ki. Az előző évben közölte a „Kathodenlampen und ihre Anwendung in der Funktelegraphie” (Katódlámpák és alkalmazásuk a rádiótávírásban) című úttörő munkáját, amelyet több nyelvre lefordítottak.
1937-ben Stanislaw Ryźkóval együtt a világon elsőként használt oxidkatódot a magnetronban. 1939-ben szerkesztette az első fém-magnetront a világon, belső körökkel, oxidkatóddal és olajhűtéssel.
Magnetronjaival foglalkozó munkái jelentősen hozzájárultak egy készülék szerkesztéséhez, amelyet 1940-ben Nagy-Britanniában a német légierő támadásainak elhárításánál alkalmaztak.
Az 1960-as években G. a nagyvákuumban a maradéknyomás mérésére végzett kísérleteket. Ezek a munkák az elektronika területén világhírnevet hoztak neki. Úgy tartják, hogy G. a felfedezője az elektromos tekercsek induktivitása függésének az árameloszlás változásától a tekercs keresztmetszetében. Eredményeit több publikációban tette közzé, mint pl. „Grundlagen der elektrischen Stabilität der Frequenz” (A frekvencia elektromos stabilitásának alapjai), amelyet több nyelvre lefordítottak.
A második világháború alatt G. jelentősen hozzájárult a V2 rakéták kormányzásának és a németországi radar-rendszernek a megfejtéséhez. A háború után megalapozta a kutatást a félvezető-elektronika és a tranzisztorok területén.
G. több mint 360 közlemény szerzője, amelyek közül nyolcvanat más nyelvekre lefordítottak.