FRIČ, Jan

A F.-testvérek apjuk, Josef Václáv F. (1829-1891) politikus, költő és újságíró
párizsi számüzetse idején látták meg a napvilágot, és csak 1867-ben térhettek
anyjukkal Prágába. Apjuk csupán 1897-ben térhetett vissza.
Ebben az évben tették le érettségi vizsgájukat: Josef az Akadémiai
Gimnáziumban, Jan az állami Reáliskolában. Már középiskolás korukban végezték
első kísérletüket, az általuk szerkesztett első berendezéssel, egy higanyos
légszivattyúval. Josef a prágai Természettudományi Egyetemre
iratkozott, Jan a prágai Kémiai Főiskolára. Ő később műszerész képzettségek
szerzett Frantisek
Božeknél. Itt kezdett dolgozni a taneszköz készítésben és a Božek műhely
mechanikus képzését vezette. Vojtech Šafařik javaslatára Jan a berlini
Bamberg-cégnél gyakorlati továbbképzésben részesült. Josef egészségi okokból
megszakította tanulmányait. Tanulmányaik idején ismerkedtek meg a testvérek a
színképelemzéssel, amely őket a csillagászati tanulmányok felé irányította.
1882/83-ban akadémiai képzésüket megszakítva, lakóházukban egy
„Finommechanikai műhelyt”
rendeztek be, ahol geodéziai és csillagászati műszerek készítésének szentelték
magukat. Ugyan ott egy iskolai polarizációs berendezést, és egy saját
tervezésű Newton-rendszerű távcsövet készítettek. Az Építész és Mérnök
Egyesület pibrans/přibrami kiállításán geodéziai műszereiket ezüst-éremmel
jutalmazták. A mérőműszerek előállítására célgépeket is építettetek: egy nagy
körosztó-gépet, és egy csiszológépet a nagyméretű (távcső)tükrök készítése
céljából. A műhely működésének első éveiben készült a „Duplex” bányateodolit-
típus üvegre osztott horizontális körrel és kettős távcsővel. Az üvegkör
alkalmazása később minden szögmérő eszközökön szabvánnyá vált.
A műhely sikeres tevékenységének első öt éve után a vállalkozást a
Krameriokvá-útra (ma:
Americká) telepítették. A cégtörténet egyik mérföldköve a részvétel volt az
1891. évi Országos Jubileumi kiállításon való részvételük, a Cukorgyártás
kiállító-pavilonjában, a nagysikerű polariméterrel, hőmérőkkel és különböző
ellenőrző műszerekkel.
A cég új telephelyén Ján csillagvizsgálót rendezett be, amelyet egy sahát
gyártmányú asztrográffal látott el. A testvérek Šafařik professzorral
együttműködve csillagászati objektumok fényképezésével (Hold, üstökösök)
foglalkoztak. A sikeres felvételeik a Cseh Természettudományi Akadémia
közleményeiben jelentek meg. Eredményes munkásságuk közepette a fiatalabb
testvér, Ján mindössze 34 évesen vakbélgyulladásban elhunyt. Jan volt a
műszerek nagy részének tervezője. Egy évvel testvérének halála után Josef
1879-ben egy 4.6 hektáros telket vásárolt az Ondřéjov mellett Manda-dombon.
Itt alapította a Žalov Csillagvizsgálót, és megkezdte az együttműködést
Frantisek Nušl-al. Tizenhárom év alatt egy a maga idején jelentős
csillagvizsgálót rendezett be, két kupolával és egy központi épóülettel,
amelyben 17 dolgozószoba volt, rádiójelek felfogására alkalmas helyiséggel és
műszerész műhellyel. Nušllal együtt zenit-műszereket szerkesztett:
cirkumzenitális, diazenitális és rádiózenitális eszközt. A zirkumzenitállal
végezték Cshszlovákia területén az elsőrendű geodéziai alappontok földrajzi
koordinta-meghatározását. A Csehszlovák állam megalakulásának tízedik
évfordulóján, 1928- ban az ondřejovi csillagvizsgálót a Károly Egyetemnek
ajándékozta.
A saját tervezésű geodéziai műszerekhez tartoznak még a földalatti tárók
kijelölésének műszerei, a völgyzárógátak deformációjának ellenőrző eszközei,
és a precíziós vizszintezők.
1927-ben Fričt megválasztották a Cseh Tudományos és Műveszti Akadémia
Nemzetgazdasági intézete elnökének. 1927-ben és 1931-ben megkapta a Cseh
Műszaki Főiskola és a Károly Egyetem tiszteletbeli doktortusát. (Ford. B.L.