HUSNÍK, Jakub

A prágai piarista gimnázium elvégzése után H. festészetet tanult a prágai és antwerpeni művészeti akadémián. Hollandiából visszatérve rövid ideig szabad festőként élt, míg el nem kezdett tanítani a Tábor-i gimnázium tanáraként 1863-ban.
Akadémiai tanulmányai óta a fényképezés iránt is érdeklődött, amellyel L. M. Winter prágai műhelyében részletesen volt alkalma foglalkozni. H. a fényképészeti technika továbbfejlesztésével és fotográfiai reprodukciókkal foglalkozott. Egyik első találmánya 1863-ban a két színt mutató fényképezés volt. A szakma világát H. a fénynyomásra vonatkozó találmányáról a „Photographische Mitteilungen” (Fényképészeti Közlemények) berlini folyóirat januári számhoz csatolt műszaki mellékletben informálta, 1869-ben.
H-nak sikerült zselatinrétegről nyomtatnia, amelyre a fényképészeti negatívról a képet átvitte. A zselatinréteg kövön (később üveglemezen) sikert aratott. Sikerült neki egyetlen kőről 1500 minőségi nyomatot előállítania. Ezeknek a sikereknek ellenére a cs. és k. Udvari és Állami Nyomda, amelynek H. a találmányát felajánlotta, nem mutatott érdeklődést. Állami tisztviselőként azonban meg volt tiltva neki a találmány kereskedelmi értékesítése, amiért végül is eladta azt konkurensének, Josef Albertnek Münchenben, értékesítés céljából. Ez vezetett ahhoz, hogy ezt a nyomtatási módot „Albertotípiának” is nevezik. H. továbbra is együtt dolgozott Josef Alberttel, és 1870-ben a háromszínű nyomtatás kifejlesztésére ösztönözte.
1869-ben H. „greifer”-t szerkesztett a Wheeler & Wilson cég varrógépéhez, amely ezen gépek öltéseinek megbízhatóságát jelentősen növelte. Nyilvánvaló szerénysége és csekély üzleti érzéke miatt azonban ebből nem tudott hasznot húzni. 1873-ban H. szabadságoltatta magát tanári állásából és tanácsadó lett a cs. és k. Udvari és Állami Nyomdánál Bécsben.
1876-ban, a szabadságoltatás lejáratával visszatért Csehországba. Tanítóként Prágában H. szakkönyveket írt a nyomtatásról és 1878-ban felesége nevén fényképészeti műtermet nyitott, valamint egy cinkográfiai (klisékészítő) üzemet, ahol nyomódúcokat állított elő autotípiás (klisényomatos) raszterral (ráccsal). Vejével, Häuslerrel közösen reprodukciós műhelyt üzemeltetett háromszínű nyomódúcok előállítására, először szemcsés ráccsal, majd 1886-tól kezdve vonalassal.
1888-ban bekövetkezett korai nyugdíjaztatása után H. teljesen a reprodukciós anyagok nyomásra előkészítésével foglalkozott. A vállalkozás természetfotókat reprodukált, és sokszor képtárak híres festményeit is. H.-nak és Häuslernek sikerült az első háromszínnyomás, amelyről a híradás 1893-ban jelent meg az „Aus dem Reich von Wissenschaft und Arbeit” (A tudomány és munka birodalmából) kéthetente megjelenő folyóiratban. Ebben az időben már H. fia, Jaroslav is velük dolgozott. Mint a nyomtatósablonok előkészítésének szakértője, Jaroslav H. a nyomás és fényképezés szakcsoport vezetője lett, amely csoport a prágai Műszaki Múzeum nyomtatás osztályának alapításában is részt vett.