ROSTAFIŃSKI, Józef Tomasz

A gimnázium elvégzése után Varsóban, R. 1868-tól 1869-ig a varsói főiskolán tanult, először a matematikai, azután a természettudományi karon.
Már tanulmányai alatt kidolgozta Lengyelország virágos növényeinek jegyzékét, figyelemmel sok új és kevéssé ismert fajtára. Ennek eredményeképpen 1872-ben Bécsben kiadta a „Florae Polonica Prodromus” c. könyvet. 1869-től 1872-ig R. a jénai, hallei és strassburgi egyetemeken biológiát és zoológiát hallgatott. 1873-ban doktorált egy munkával a nyálkagombákról: „Kísérlet a mycetozoek rendszerezésére” címmel.
Mint a botanika docense, 1875 óta előadásokat tartott a strassburgi egyetemen. 1875-ben lengyel nyelven kiadott „Sluzowce” című munkáját a nyálkagombákról szóló első monográfiának tekintik.
1876-ban R. docens lett a botanika tanszéken, a krakkói Jagelló Egyetemen. Ott folytatta Strassburgban megkezdett munkáját a Laminaceae családba tartozó tengeri algák/barna algákra vonatkozóan, és eredményeit 1877-ben az „Über Teilung der Eizelle und Befruchtung bei dem Blasentang” (A hólyagos moszat petesejtjének osztódása és megtermékenyülése) dolgozatban foglalta össze. A „Prodrome d’une monographie des Laminariacées” monográfiával 1877-ben a tengeri algák rendszerezését mutatta be.
1878-ban a Jagelló egyetem a botanika rendkívüli, 1882-ben pedig rendes tanárává, valamint a krakkói botanikus kert igazgatójává nevezte ki. Kutatásait a Tátra növényvilágával, különösen az algákkal kapcsolatban 1883-ban egy monográfiában foglalta össze. Ezzel R. a magashegyi algák kutatásának úttörője lett, különösen, ami a havon élő fajtákat jelenti.
1883 után R. elkezdett foglalkozni a botanika történetével a szláv országokban. Munkájának egyik súlypontja az ehhez szükséges történelmi források felkutatása a botanika, a gyógyszerészet, a mezőgazdaság és a gazdaság terén. Hosszú előkészületi idő után megjelent 1900-ban a „Mittelalterliche Naturgeschichte” (középkori természetrajz), amely a természetrajz történetének egyik klasszikusa lett.
R. 1883-ban a krakkói Tudományos Akadémia tagja volt, 1919-ben a lengyel Tudományos Akadémiáé, 1871-ben a bécsi Zoológiai-Botanikai Társaságé és a brandenburgi Botanikai Egyesületé, 1873-ban az Egzakt Tudományok Francia Társaságáé, 1874-ben a Francia Természettudományi Társaságé. Majd 1878-ban a milanói Természettudományi Társaságé.