BÓLYAI, János
* 1802.12.15, Klausenburg/Kolozsár Cluj, Románia
† 1860.1.27, Marosvásárhely/Tirgu Mures, Románia
Matematikus
Már B. apja, B. Farkas is ismert matematikus volt. A marosvásárhelyi református kollégium után B. beiratkozott a bécsi katonai akadémiára. 1823-ban hadnagyként Temesvárra (Timişoara, Románia), 1826-ban pedig Aradra (Románia) vezérelték. A tehetséges fiatalember katona kötelezettségei mellett nagyon érdeklődött a matematika iránt. Ezekben az években fektette le „abszolút geometriáját”, amelyben a párhuzamosok axiómájának már Euklidész által is felvetett problémáját oldotta meg. 1827-ben Lembergbe (Lwów, Lengyelország) helyezték. Előtte apjának átadta a probléma latin nyelvű magyarázatát. 1831-ben ez utóbbi kinyomtattatta a csak 31 oldalnyi művet. Karl Friedrich Gauss, akinek egy példányt elküldött Németországba, dícsérte ugyan, de időszerűtlennek mondta. A szöveg egy évvel később mint B.apja egy könyvének függeléke jelent meg, a következő hosszú címmel: „Appendix Scientiam spatii absolute veram exhibens: a vertate aut falsitate Axiomatis XI Euclidei…” (A tér abszolút valódi tudománya Euklidész XI. axiomájának igaz vagy hamis voltáról…) A mű kevés visszhangra és elismerésre talált.
Közben B.-t századossá (kapitánnyá) nevezték ki és Lembergből Olmützbe (Olomouc, Cseh Köztársaság) vezényelték. Mivel kolerában megbetegedett és maláriában szenvedett, nyugdíjazását kérte. Erdélybe visszatérve, nehéz körülmények között számos matematikai és filozófiai művet alkotott, amelyek azonban sohasem jelentek meg. B. kereken 15.000 oldal kéziratot hagyott hátra, amelyeket mindmáig még nem dolgoztak fel teljesen.
