* 1899.9.18, Laibach, Szlovénia
† 1985.8.3, Laibach, Szlovénia
R. Ljubljana-ban és Freiburgban hallgatott geológiát és más természettudományos tárgyakat, 1926-ban kapta meg diplomáját és 1936-ban doktorált Ljubljana-ban. Tanulmányi célokból utazott Németországba, Franciaországba, Belgiumba, Angliába és Svájcba. 1932-ben a Ljubljana-i egyetem docensként hívta meg geológiából és paleontológiából (őslénytan), 1946-ban pedig kinevezték rendes professzornak. Ugyancsak 1846-ban a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagjává választotta. Amikor az Akadémián 1949-ben megalapította az őslénytani intézetet, megkapta a rendes tagságot. Az intézetet, mely ma a nevét viseli, 1973-ig vezette.
Geológusként R. először a Szlovénia Észak-nyugati részében lévő felső Száva-völgy tektonikájával foglalkozott. Stratigrafikus (rétegtani) kutatásaiban különböző geológiai korok, többek között, a triász, a tercier és a kvarter kor kérdéseit oldotta meg. Különösen a pleisztocénban bekövetkezett fejlődés foglalkoztatta, a glaciológia szemszögéből is.
Mint paleontológus foglalkozott a fosszilis faunával, a gerinctelen állatokkal és – mindenek előtt – a pleisztocén faunájával, különösen az emlősök vándorlásával ebben a korban Európában. Arra az eredményre jutott, hogy ezeknek az emlősöknek a vándorlása Szlovéniába és tovább, az északi Adria-területre kizárólag Kelet-Európából ment végbe. Nagy nemzetközi tekintélye különösen a masztodontok és dinoszauruszok terén végzett kutatásain alapult.
