MOŚCICKI, Ignacy

Egy varsói magániskola elvégzése után M. megkezdte tanulmányait a rigai műszaki főiskola vegyészkarán, ahol 1891-ben D. Bischoffnál megszerezte oklevelét. Tanulmányai során elkezdett politikailag ténykedni a „II Proletariat” csoportban, Rigában. 1892-ben a politikai helyzet kényszere alatt kivándorolt Londonba. Itt tanulmányokba kezdett A Technical College-ben, (Műszaki főiskola) Finsbury-ben.
1897-ben Józef Wierusz-Kowalski, a Freiburg im Breisgau-i (Németország) egyetem fizikaprofesszora magához vette tanársegédként. Itt M. kidolgozott egy módszert salétromsav nyerésére a légkörből. Ennek a felfedezésnek akkoriban nagy gazdasági jelentősége volt, minthogy a chilei salétromkészletek végüket járták. M. üvegkondenzátorokat szerkesztett, amelyek néhány tízezer Volt feszültségre voltak alkalmasak, és egy ívkemencét a levegő elégetésére.
M. berendezéseket is tervezett a kondenzátorok és akkumulátoraik gyártására. 1905-ben korszerűsítette eljárását, amennyiben a levegő elégetésének forgó villamos ívben való módszerét használta.
A következő évben erősen higított gázok abszorpciójának (elnyelésének) új módszerén dolgozott, és a folyamatos gázáram abszorpciós oszloprendszerén. Vizsgálataihoz tartozott a ciánhidrogén szintézise nitrogénből és szénhidrogénekből.
Jelentős eredménye volt M.-nek a salétromsav-sűrítés új módszerének felfedezése. Közvetlenül ennek az eljárásnak a szabadalmaztatása után Chippisben, Wallis kantonban gyárat építettek, ahol ezt a módszert iparilag alkalmazták. Már 1910-ben itt állították elő a világon először az elektrokémiai úton koncentrált salétromsav tárolására szolgáló ciszternát. A következő években az ilyen gyárakat jelentősen kiépítették, és nemcsak Svájcba, hanem a környező országokba is szállítottak tömény salétromsavat.
1912-ben M. megbízott előadó, majd rendes tanár lett a lembergi (Lwów) műszaki főiskola fizikai kémiai és műszaki elektrokémiai tanszékén. 1915-től 1817-ig a vegyészkar dékáni tisztét is betöltötte.
Az első világháború alatt az „Azot” salétromsavműveket helyezte üzembe és bővítette Jaworznoban. 1916-ban megalapította Lembergben a „Metan” tudományos és műszaki kutatások intézetét (Institut Badań Naukowych i Technicznych). 1922-ig az ásványolaj-finomítás több vizsgálati módszerén és a berendezései javításán dolgozott. Ezek közül a fejlesztések közül többet alkalmaztak a Kárpátok előtt elterülő vidéken lévő ásványolaj-társaságok, pl. a „Karpaty” és a „Nafta”. M. azon kívül szabadalmakat kapott a fáradt kenőolaj felfrissítésére.
Akkoriban M. a frakcionált ásványolaj-kondenzációra új módszert dolgozott ki, amelyet a Jedlicze-i finomító vezetett be, majd anyagi problémák miatt kénytelen volt feladni, de amely később az Egyesült Államok finomító-iparában széles körben elterjedt.
1918-ban M. kidolgozott egy abszorpciós módszert kútfej-benzin nyerésére földgázból, amely jelentősen hozzájárult a gázipar fejlődéséhez. Ezután szabadalmakat kapott a metán klórozására a robbanékonyság csökkentése céljából, a szénhidrogének pirogén bontására, és egy módszerre ásványolaj nyerésére olajhomokból, magvakból és gyantából. 1922 óta M. igazgatója volt a Mésznitrogén- és Karbidműveknek Chorzówban. Ezeket a műveket rövid idő alatt építette ki, megnövelte a termelés palettáját, és így függetleníteni tudta Lengyelországot a nitrogén-nyersanyagok importjától.
1925-ben rektorrá választotta a lembergi műszaki főiskola. Néhány hónap múlva lemondott erről a tisztségéről és átvette a varsói műszaki főiskola műszaki elektrokémia tanszékét. 1926-ban Józef Pilsudski javaslatára az országgyűlés a Lengyel Köztársaság elnökévé választotta. Ezt a funkcióját 1939-ig gyakorolta. 1930-ban, már mint államelnök elkezdte a nagy ipari komplexum építését Tarnówban, ahol salétromsavat állítottak elő ammóniából. Ezt a kombinátot tiszteletére „Mościce”-nek nevezték.
M. több mint 60 tudományos értekezést írt lengyel, francia és angol nyelven, és kereken 40 lengyel és külföldi szabadalma volt. Tiszteletbeli tagja volt a lengyel Tudományos Akadémiának, a varsói Tudományos Társaságnak és a lengyel Kémikusegyesületnek.