BORN, Ignác

B. apja katonatiszt és bányavállalkozó volt. A szülők halála után B. hogy tanulmányokat folytathasson, 1757-ben belépett a jezsuita rendbe. 1762-ben kilépett a rendből és jogot hallgatott a prágai egyetemen, ahol ezt követően hároméves tanfolyamot végzett a bányatudományok tanszékén. Mint besztercebányai (Banska Štiavnica, Szlovákia) bányatisztviselő (1769/1770) magánúton és hivatalosan beutazott számos szlovák, magyar és erdélyi bányakerületet. 1770 óta bányatanácsosként ülnök volt a prágai Érmeügy és Bányamesterség legfelső hivatalában.
1772-ben azonban otthagyta az állami szolgálatot és visszavonult birtokára, a tachovi területen fekvő Staré Sedliště-re, ahol kizárólag a tudományos munkának szentelte magát. 1771/72-ben Prágában kiadta a „Prágai tudós hírek” ismertető hetilapot, amely a természettudományok új felismeréseiről adott ki közleményeket és vitákat. 1772-1775 között nyomtatott katalógusokban ismertette kiterjedt ásvány- és kövületgyűjteményét, amelyek eladás révén a londoni British Museumba kerültek. B. kémiai kísérletekkel is foglalkozott, pl. az anyagok finomításának technológiájával. 1773/74-ben tudományos magánegyesületet hozott létre Prágában, majd a Királyi Cseh Tudóstársaságot.
1776-ban Bécsben megbízták a Természetes Anyagok Császári Gyűjteményének igazgatói teendőivel, majd 1779-ben kinevezték a Királyi Érmeügyi és Bányászati Kamaránál udvari tanácsosnak. 1790-ben két katalógusban dokumentálta Eleonore Raabs kiterjedt természettudományos gyűjteményét. 1783-tól 1786-ig saját laboratóriumában fémkinyerésre szolgáló amalgámozási eljárás tökéletesítésével foglalkozott, amelyet az európai montanisták (bányaszakértők) első kongresszusán mutatott be Szklenófürdőn (Sklenné Teplice, Szlovákia). B. eljárását a fémkihozatal növelésére ércekből, több európai fémkohó átvette. 1786-ban B. kezdeményezésére megalapították a „Societät der Bergbaukunde”-t (Bányatudományi Társaság), amelybe 21 európai és tengerentúli országból 156-an léptek be tagnak. Ez az első nemzetközi tudományos társaság, amelyet a „Bergbaukunde” (bányatudomány) évkönyve is kiadott, azonban csak 1791-ig állt fenn.
B. nemcsak a cseh országokban járult hozzá jelentősen a természettudományokhoz. Többek között a Kárpátok geológiai felépítéséhez adott tudományos elméletet, foglalkozott az érclelőhelyek keletkezésével és a Františkovy Lázně közelében fekvő Komorní hůrka kvaterner vulkán vizsgálatával már 1870-ben komolyan hozzájárult azokhoz a vitákhoz, amelyek a vulkanizmus szerepével foglalkoztak a földkéreg kialakulásában.