BUQUOY, Georg von

A Fehérhegyi csata után a B. de Longueval francia nemesi család elkobzás útján birtokot szerzett cseh földön. B. ennél fogva 13. életévétől kezdve cseh földön nevelkedett Jan nagybátyjánál. Tanulmányait 1799-1803 között a bécsi Theresianumban végezte. Ezután 1804/1805-ben nemesi utazásra indult Olaszországba, Franciaországba és Svájcba. 1808-ban feleségül vette Gabriela von Rottenhahnt (1784-1863) elkezdett érdeklődni a természettudományok, a matematika, a közgazdaságtan, államjogi kérdések, irodalom, sőt költészet iránt is. Ezen kívül B. saját laboratóriumot is berendezett. A nagybátyjától örökölt vagyonnal mind saját írásait is kiadhatta, mind a Lorenz Oken által 1799 és 1815 között szerkesztett „Isis” folyóiratot is támogathatta, amely folyóiratban számos saját írása is megjelent. 1811 és 1815 között főleg az alkalmazott mechanika kérdéseivel foglalkozott. Elsőként sikerült neki a változó tömegű rendszerek dinamikájának általános problémáját megfogalmazni, aminek során a megfelelő differenciál-egyenletekhez jutott. 1812-ben és 1814-ben Lipcsében erről a témáról két könyvet adott ki, és főbb eredményeit 1815. augusztus 28-án a Párizsi Akadémián ismertette. Az Akadémiát a Bourbonoknak Napoleon veresége utáni restaurációjával kapcsolatban kereste fel. Ebből az alkalomból igyekezett Franz Josef →Gerstner, a prágai politechnikum egy vezető személyisége némely nézetét elfogadtatni a francia tudósok nézeteivel szemben. 1810 és 1818 között B. a gőzgép elméletének és gyakorlatának is szentelte magát, és elősegített annak elterjedését a Habsburg monarchiában. Az első gőzgépnek a prágai Politechnikai Intézetben történt megszerkesztése után (1806) B. 1810-ben egy további gépet juttatott az iskolának, amelynek alkatrészeit behozta és amelynek teljesítménye 17 LE (12.5 KW) volt. Ezen túlmenően B. foglalkozott a földközeli légréteg refrakciójával, módosította a barométer szerkezetét, fáradozott a hőelmélet matematikailag megalapozott értelmezésén és foglalkozott azokkal a fizikai-kémiai reakciókkal, anélkül, hogy figyelembe vette volna a hipotetikus hordozók (caloricum, éter stb.) létezésének akkoriban közkeletű feltételeit.
Műszaki javításokkal, amelyeket birtokán bevezetett, fáradozott a munka hatékonyságának növelésén. Ebben az összefüggésben B. később foglalkozott politikai gazdaságtannal is. Ebben Adam Smith (1723-1790) munkáiból indult ki. Propagálta a matematikai módszerek alkalmazását és úgy tartotta, hogy az államé legyen a lényeges irányító szerep. 1840-ben kiadta utopisztikus értekezését „Az ideális államról szóló beszédek első lapjai”, az 1848-as forradalom alatt pedig elképzelését az alkotmányos monarchiáról. Ezeket a munkákat általában Walt Whitman (1819-1892) vagy Arno Holz (1863-1929) munkáihoz hasonlítják.
B. a Cseh Királyság Múzeuma létesítésére indult kezdeményezések első fázisát élte, és 1820-tól 1835-ig tagja is volt az igazgatótanácsnak. Az 1840-es években kezdeményezte az egyik első európai természetvédelmi terület létesítését Černában, a cseh erdő déli részén.