KŘIŽÍK, František

A cipész családból származó K. Klatovyban a reáliskolában, majd ezt követően 1866-tól Prágában tanult. Miután tanulmányait a Műszaki Főiskolán anyagi okok miatt nem tudta befejezni, megkezdte kiképzését Prágában a Kaufmann cégnél, amely táviró- és egyéb mérőberendezéseket gyártott. K. a vasútépítéssel kapcsolatban távíró berendezésekre és vasútbiztosítás technikára szakosodott. Különböző vasúttársaságoknál végzett munka után 1873-ban a Pilsen/Plze – Brezno/Březno Vasút távírda igazgatója lett. 1878-ban vasúti blokk-jelzőberendezésre kapott szabadalmat, amelyet Kaiser Ferdinand Északi Vasúton és Ausztria-Magyarország további vasútvonalain alkalmaztak.
Az 1878-as Párizsi Világkiállításon megismerte a villanyvilágítást és elkezdett az úgynevezett Jablocskov-gyertya tökéletesítésével foglalkozni, aminek során új elektromágneses szabályozót fejlesztett ki. Piette vállalkozóval folytatott együttműködése eredményeként, akinek a papírgyárában kísérletezhetett, létrejött a tulajdonképeni Piette-K. rendszerű ívlámpa, amelyet 1880-ban szabadalmaztattak. Egy év mulva ez a lámpa első díjat nyert a Párizsi Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállításon és szabadalmazták Angliában, Franciaországban, az USA-ban, Németországban és további országokban. Ugyanabban az évben K. önállósította magát és Pilsen/Plzeňben elektrotechnikai üzemet rendezett be. Ellentétben későbbi konkurensével, Emil →Kolbennel, K. egész életében szilárdan ragaszkodott az egyenáramú rendszerhez
Az 1880-as évek elején K. az ívlámpát ünnepi díszvilágítások alkalmával népszerűsítette és 1883-ban résztvett a Bécsi Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállításon. Ezen sikerek után vállalatával átköltözött Prága-Karlínba. A kor nagy feladatai közé tartozott Prágában a Żofín szigeten levő Országos Képviseleti Ház villanyvilágítása, valamint közvilágítás szerelése Písekben, Jindřichǔv-Hradecben és Karlínban.
Eredményes vállalkozóként a Prágai Jubíleumi Kiállítás szervezői közé tartozott, amely a gyáripar és a kézműipar addigi legjelentősebb kiállítása volt. Ő szállította a villamos világítást, kivilágított szökőkutat épített és megépítette az első villamosvasutat, éspedig a kiállítás központjából a prágai Letná városrészbe. A továbbiakban szerződött a villamos építésre Prágában, Pilsen/Plzeňben, de Boszniában és Horvátországban is.
1903-ban kedte meg üzemét az első villamos vasút Csehországban Tábor és Bechynĕ között. K. szállította a motorkocsikat, de őépítette az erőművet is Táborban. Az általa 1900-ban gyártott villamos autók azonban kevéssé sikerült próbálkozásnak bizonyultak
Vállalatának 1917-ben részvénytársasággá alakítása után K. visszalépett az üzleti tevékenységből.