* 1856.3.10, Novo mesto, Szlovénia
† 1942.12.1, Novo mesto, Szlovénia
meteorológus, szeizmológus, geológus
Meteorológus, földrengéskutató, geológus Szülővárosában végezte a gimnáziumot,
1874-1880 között a grazi Egyetemen természettudományi tanulmányokat
folytatott. 1882-1887 közt meghívára a Krško Népiskolában tanított, 1887-1915
között a Reálgimnáziumi tanár Gorziában (Görz), majd néhány évig, a
nyugalmazása előtt Novo Mestóban. Ezután az 1919-ben alapított Lubljana-i
Egyetemen felajánlott Geológiai tanszékről, egészségi állapota miatt
lemondott.
Szabadidejében nagyon tevékenyen foglalkozott meteorológiai, geológiai és
szeizmológiai tanulmányokkal Figyelemre méltó többek közt a hőmérséklet
csökkenésének mértékéről a magassággal, a bora vagy a föhn hatására, továbbá
összefoglaló munkája Kraina Éghajlatá”-ról.
Albert Belarral behatóan vizsgálta az 1895. évi lubljanai földrengést, erről
részletes beszámolót küldött a Bécsi Tudományos Akadémia Földrengés-bizottsága
számára. Ennek az eseménynek alkalmából összegyűjtotte a szlovéniában észlelt
földrengések adatait és irodalmát, a XIX. sz.
második feléből, amelyekről egy jelentős áttekintést nyújtott. Érdeklődést
keltett az 1895-ben bemutatott feltevése az éghajlati tényezők és a
földrengések összefüggéséről.
A földrengéstanról a geológiára tért át, amelynek ekkor Bécsben még nem volt
önálló tanszéke.
1919-ben alkalmazták a Szlovénia és Itália közti új határ megállapításához, és
az újonnan kialakított Szlovén Köztársaság geológiai jellemzőihez. Munkájában
felhasználta a meteorológiai, geológiai és alkalmi tényezők kombinációját, és
ezzel egy fontos interdiszciplináris kiegészítést nyújtott, amely utóbb
általánossá vált.
