REDTENBACHER, Ferdinand Jakob

R., vaskereskedő fia, a kémikus Joseph R. és a zoológus Ludwig R. sógora, ill. unokaöccse, művészi hajlamú szülői házból származott, amelyben Joseph Mayerhofer és Franz Schubert is megfordultak, és amelynek nagy hagyományai voltak a kaszaiparban. Miután R. 1820-tól 1824-ig nagybátyja fűszer- és vágott-áru üzletében kereskedősegédként kitanult, 1824/25-ben építési terveket és mértani rajzokat készített a linzi építési igazgatóságon, mialatt magánúton matematikában képezte magát. 1825-től 1829-ig volt a bécsi politechnikai intézet hallgatója, egyidejűleg pedig hallgatta az egyetemen Andreas von Ettingshausen és Joseph Johann von Littrow előadásait. 1829-től 1833-ig R. a géptan tanársegéde volt Johann Arzbergernél a politechnikai intézetben. 1835-ben a magasabb ipariskola Zürichben meghívta professzornak matematikából és mértani rajzból. Szoros kapcsolata Johann Kaspar Escherrel és az Escher-Wyss gépgyár technikusaival (mérnökeivel) igen korán arra ösztönözte R.-t, hogy a gépészet addig csak empirikusan megalapozott követelményeit a matematika módszereivel elméletileg alátámassza, ami által a tudományos gépészet megalapítója lett. Vázlatkönyvei a zürichi időkből már dokumentálják hajlamát a rendszerességre és kiváló rajzművészetét, amely élénk és mindig lebilincselő előadásait a későbbiekben is jellemezték. A rajzművészet és a tájképfestészet végül is legkedvesebb szabadidő elfoglaltsága lettek.
1841-től R. mint a mechanika és géptan professzora (1857-től 1862-ig mint igazgató) működött a politechnikai iskolában Karlsruhe-ban, amelynek híre és további fejlődés elválaszthatatlanul kötődnek munkásságához. Karlsruhe-ban keletkeztek végül is fontos, a gépészet szempontjából alapvető közleményei, amelyek nemcsak az akkori erő- és munkagépekre, hanem az általános gépészet szerkesztési elveire is vonatkoztak. Előadásait nemcsak nagyszerű táblarajzai, hanem a hallgatól számára készített vázlat-lapjai is illusztrálták. Előadásaiban R. leírta minden szakma ipari termelésének akkor legmodernebb módszereit, beleértve a futószalag-elvet is. A mechanika előadások számára a mozgó mechanizmusok egy még ma is meglévő gyűjteményét alapozta meg. A rajzokat ennek a gyűjteménynek a leltárához asszisztensei készítették, akik később nagyrészt az esslingeni gép- és mozdonygyárban dolgoztak, akik „a mozdonyépítés törvényeit” R.-nél tanulták.
R.számos tanítványa közé tartozott – többek között – Franz Reulaux berlini gépészprofesszor, Oscar Henschel mozdonygyáros, a gyors-sajtó feltalálójának, Friedrich Koenignek a fia, Karl Benz automobil-üttörő, Eugen Langen, korai gáz-erőgépek konstruktőre, Heinrich Sulzer-Steiner gépgyáros és fivére, Albert Winterthurból, az Augsburg-Nürnberg-i gépgyár Rt (MAN) alapítója, Heinrich von Buz, a bányaiparos August Thyssen, a varrógépgyáros Max Gritzner, R.-nek egy unokaöccse, asszisztense Fred Wolf, aki az USA-ban gyárat alapított Linde hűtőgépek számára, valamint a gőzgép-építésben jelentős Joseph Trick és Karl Kley mérnökök.