VOTOČEK, Emil

Prágai papírkereskedő fiaként V.-nek az apja iparát kellett volna átvennie, ezért a gimnázium elvégzése után a kereskedelmi akadémiára járt. V. azonban a kémia, mindenek előtt a szerves kémia iránt érdeklődött, és beiratkozott a prágai műszaki főiskolára. Tanulmányai után V. egy évet Mulhouse-ban, Franciaországban töltött, ahol megismerkedett a festékkémiával, egy további évig pedig Göttingában tartózkodott, ahol cukrok kutatásával foglalkozott.
1895-től dolgozott a cseh műszaki főiskolán tanársegédként, habilitálása óta pedig docensként. Tanára Raýman, aki Friedrich August von Kekulé tanítványa és a Károly Egyetemen a szerves kémia professzora volt, habilitáltatta és pártfogolta őt. 1906-ban V. rendkívüli és a következő évben rendes tanára lett a szervetlen és szerves kémiának a műszaki főiskolán, amely 1921/22-ben rektorává választotta. V. a főiskola 1939-es bezárásáig volt aktív. V. érdeklődése már szakosított volt és felölelte a szerves, a szervetlen és az analitikai kémiát. Egy sor felfedezés mellett, különösen a cukorkémiában, V.- re vezethető vissza a metil-pentózok nemzetközileg elismert terminológiája. Sok éven keresztül V. az International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC = Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Szövetsége) keretében működő szerves-kémiai nevezéktani bizottság tagjaként működött. Munkái a cukrok területén azok izolálására és jellemzésére vonatkoztak. Így pl.V.-re vezethető vissza az epimer elnevezés a vegyületek sztereoizomérjainak egyes fajtáira, de számos cukor és azok származékainak szintézise is.
Mint tanár, V. több szerves és szervetlen kémiai tankönyvet publikált. A nemzetközi kutatás gyorsabb elterjesztésére Jaroslav →Hryrovskýval együtt megalapították a „Collection of Czechoslovak Chemical Communications” című folyóiratot. V. maga beszélt franciául, lengyelül, szerb-horvátul, olaszul, spanyolul és németül. Ez a rendkívüli nyelvtehetség tette számára lehetővé több kémiai szótár és egy cseh-francia társalgási kézikönyv kiadását. Mint zeneileg tehetséges ember, V. – a prágai konzervatóriumban végzett tanulmányok után – mint kamarazene és dalok szerzője is tevékenykedett.