KOLBEN, Emil

K. a magasabb reáliskolában végzett tanulmányok után 1887-ig a prágai német műszaki főiskolán hallgatott gépészetet és azonkívül még elektrotechnikai előadásokat is. Egy Csehországban töltött gyakorlóév után ösztöndíjat kapott az USÁ-ba, ahol az Edison Machine Company-nál kapott munkát Schenectadyban, és a műszaki osztály főmérnökeként 1892-g maradt. New Yorkban megismerkedett Nikola →Teslával is, aki őt jobban lenyűgözte és jobban hatott rá mint Edison. Az egyenáramról a váltóáramra való áttérésben K. – ellentétben riválisával, František Křižikkel – egyértelműen a →Tesla által propagált váltóáram mellett foglalt állást.
Hazatérése után K. az Oerlikon svájci cégnél mindenek előtt a többfázisú áram elméletével és alkalmazásával, az nagy távolságokra való áramátvitellel, az erősáramú gépek problémáival és a közlekedés villamosításával foglalkozott.
1896-ban visszatért Csehországba és Prágában elektrotechnikai vállalatot alapított „Kolben und spol. elektrotechnická továrna v Praze-Vysočanech” (Kolben és Tsa. Elektrotechnikai Gyár, Prága-Visočany). Az üzem elektromotorok és erőművek számára készült generátorok gyártásával kezdett. 1898-ban a Gewerbebank (Ipari Bank) megvette az üzemet kereken 100 alkalmazottal és részvénytársasággá alakította „Elektrotechnische Aktiengesellschaft, früher Kolben & Co. in Prag” (Elektrotechnikai Részvénytársaság, azelőtt Kolben és Tsa. Prágában) néven. K. azonban továbbra is igazgató maradt. A termelési program a közlekedés villamosításának, a világításnak és a gyárüzemeknek a szükségleteiből indult ki. 1907-ig az Elektrotechnikai Részvénytársaság 5000 villamos gépet, 6500 műszert, 700 kis és 205 nagy elosztót termelt, és létrehozta Prága városának első elektromos központját, valamint egy erőművet Londonban. A vállalat akkor kereken 800 munkásnőt foglalkoztatott.
Mivel az első világháborúban hadüzem volt, 1921-ben egyesült a cseh-morva gépgyárral a „Českomoravská-Kolben, a.s.” (Cseh-morva-Kolben Rt.) új néven. Az új, nagyobb konszern turbinákat, generátorokat, villanymozdonyokat, cukorgyári berendezéseket és gépkocsikat gyártott. Egy további koncentrálási megmozdulásban a gyár összeolvadt a Breitfeld, Daňek & Co. AG (Breitfleld, Daňek és Tsa Rt) céggé. A „Českomoravska-Kolben-Daňek (ČKD) céggel Csehszlovákia legnagyobb gépészeti vállalata jött létre. K. a főigazgató és az igazgató tanács helyettes elnökének tisztségeit töltötte be. Számos cikket közölt bel- és külföldi folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben. 1906-ban a német műszaki főiskola a műszaki tudományok díszdoktora címet adományozta neki.
Csehszlovákiának a német hadsereg általi elfoglalása után, 1939. március 15-én K.-t elbocsátották az igazgatótanácsból, letartóztatták és a Theresienstadt-i koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1943-ban meghalt.