HABICH, Edward Jan

H. a szentpétervári tüzérségi akadémián végezte tanulmányait, és katonatiszti rangot kapott. 1858-ben kivált a hadseregből és Franciaországba utazott. 1860-tól 1863-ig az École des Ponts et Chaussées (Hidak és közutak iskolája) hallgatója volt Párizsban. Hazájába visszatérve, részt vett a januári felkelésben. 1864-től kezdve a Montparnasse-i lengyel iskolában tanított Párizsban, amelynek 1865-től 1868-ig igazgatója volt.
Ernest →Malinowski, az Andokon keresztülvezető vasútvonal építője szerződtette, és ő aláírt egy szerződést a perui kormánnyal, amelynek értelmében állást kapott, mint kormánymérnök, és 1869-ben Peruba utazott. Mint a közmunkák igazgatója, foglalkozott a kikötő kiépítésével Arica-ban, városrendezéssel és az ország déli részén fekvő agrárterületek öntözésével. 1872-től kezdve megszervezte a mérnökhadtestet francia mintára. A Peruban folyó munkákhoz lengyel mérnököket szerződtetett, többek között Aleksander Babińskit, Władisław→Klugert és Ksawery Wakulskit. 1875/76-ban H. megalapította Limában →Kluger és Wakulski segítségével Latin-Amerika első főiskoláját az „Escuela de Construcciones Civiles y de Minas de Perú”-t. Haláláig igazgatója maradt ennek az iskolájának.
1878-tól 1902-ig H. a kormánymérnökök központi tanácsában dolgozott, 1884-ben a tanács elnöke is volt. A tanácsot később átnevezték közmunkák tanácsának. 1880 és 1887 között H. kiadta az „Anales de Construcciones Civiles y de Minas del Perú” műszaki folyóiratot, és publikált a hídépítésről, a metrikus rendszerről, a távírótechnikáról és csillagászati megfigyelésekről. Peru gazdasági függetlenségével kapcsolatban elősegítette az ásványi kincsek kihasználását és a mezőgazdaságot, mindenek előtt a gyapot-ültetést, a cukornád- és a bortermelést. H. a modern bányajog megalapítójának számít Peruban, és a Földrajzi Társaság létrehozójának Limában (1888).