KERPELY, Anton von

K. 1862-ben fejezte be tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián (Schemnitz, ma: Banská Stiavnica, Szlovákia). Ezt követően dolgozott az aninai, oravicabányai és ruszkabányai (ma. Anina, Oravita, Rusca Montana, Románia) vaskohóműveknél és a Kisgaram-Lopér vaskohászati (ma: Hronec-Podrezová, Szlovákia) üzemeknél. Ezen kívül K. bővítette ismerteit már fiatal korától kezdve kiterjedt tanulmányutakkal.
1868-tól 1881-ig K. mint professzor működött a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiát (Schemnitz, ma: Banská Stiavnica, Szlovákia), ahol 1872-ben megalapították az első vaskohászati tanszéket. K. itt először a vaskohóművek tervezését és a tüzelőanyag ismeretet tanította, laboratóriumi körülmények között kísérletezett az acélgyártás Bessemer-eljárásával, elemezte a magyarországi vaskohászati nyersanyagokat és termékeket, vizsgálta a vas és az acél makro- és mikroszkópi szerkezetét és dolgozott egy fémkeménység meghatározási módszeren, valamint több szabadalmat is bejelentett néhány európai országban.
Legfontosabb publikációi (közleményei: a selmecbányai (Schemnitz, Banská Stiavnica, Szlovákia) tevékenysége alatt jelentek meg többek között az 1866-1886 között Lipcsében (Leipzig) megjelenő Berichte über die Fortschritte der Eisenhütterntechnik c. folyóiratban. Mint a magyar állami vaskohóművek vezérigazgatója és mint miniszteri tanácsos 1881 és 1896 között széleskörű vizsgálatot vezetett a lopéri (ma: Podbrezová, Szlovákia) és a vajdahunyadi (ma: Hunedoara, Románia) vaskohóművek korszerűsítésére. K. Magyarországon a vaskohászat rendszeres oktatásának és modern irodalmának megalapítója. 158 tudományos munkát közölt, többek között a Berg- und hüttenmannischen Zeitubg, az Österreichischen Zeitschrift für Berg-und Hüttenwesen, a Dingler's Polytechnisches Journal, valamint a Bányászati és Kohászati Lapok, az Akadémiai Értesítő, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye és a Nemzetgazdasági Szemle hasábjain