KUHELJ, Anton

A szülőhelyén lévő elemi iskola után K. a gimnázium tanulója volt Trieste-ben és Kranj-ban, ahol 1922-ben érettségizett. Ezután Milan →Vidmarnál tanult elektrotechnikát a Ljubljana-í műszaki karon, de tanulmányai alatt egyre jobban a mechanika felé fordult. 1927-ben megkapta diplomáját és 1938-ban doktorált egy munkával a görbe lemezek stabilitásáról.
Már a korai 1930-as évektől kezdve K. tanított a műszaki középiskolában és lektorként a Ljubljana-i egyetemen. 1938-ban a mechanika rendkívüli, 1946-ban rendes tanára lett. A műszaki főiskola 1946/48-ban dékánná választotta, 1952/54-ben pedig rektorrá. 1954/56-ban a Ljubljana-i egyetem rektora volt. A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia 1949-ben tagjává, 1961-ben pedig alelnökévé választotta. 1972-ben K. a gépészkaron is doktorált a forgó tengely instabilitási problémáiból. Mint a turbinagépek intézetének vezetője K. mindig szoros kapcsolatokat ápolt a gyakorlattal. K. fontos hozzájárulást adott a lemezek és hüvelyek elasztomechanikájához, a turbinák hidromechanikájához és az aerodinamikához. Mind a statika, mind a dinamika iránt érdeklődött, és nemzetközi összehasonlításban igen korán foglalkozott a rezgés okozta anyagfáradással. K. mint tervező és szerkesztő is tevékenykedett, többek között a 242 m magas antennatoronynál Obrenovacban (Szerbia) vagy turbináknál és repülőgépeknél. A repülőgépek esetében jelentősen hozzájárult a tudományosításhoz. 1934-ben kezdett vitorlázó repülőgépeket tervezni, és 1936-ban szerkesztette első motoros repülőgépét, a kétszárnyú, együléses „Janez”-t. 1937-ben „Tonček” nevű együléses alacsonyszárnyú repülőgépe repült, 1940-ben az „Alka” kétüléses katonai iskolarepülőgép. Az 1940-es évek végén mint tudományos munkatárs dolgozott a Zemun-i repülési intézetben. 1952 és 1955 között az ő tervei szerint keletkezett az első négyüléses repülőgép, az „LK-1” Jugoszláviában.