JASLINSKÝ, Andrej
(JASZLISZKY)
* 1715.9.1, Petőszinye (Svinica), Szlovák Köztársaság
† 1784.1.1, Rozsnyó (Rožňava), Szlovák Köztársaság
Fizikus
J. a kassai gimnáziumba járt, majd a jezsuita rendbe belépve (1733) a kassai (Košice, Szlovákia) és a nagyszombati (Trnava, Szlovákia) jezsuita egyetemeken tanult. Szakmailag J. többek között prédikátorként működött Varasdon (Varaždin, Horvátország), filozófia-professzorként a bécsi Pazmaneumban, filozófia- és teológia-professzorként a nagyszombati egyetemen, a kollégium rektoraként és a novíciusok magisztereként Trencsénben (Trenčin, Szlovákia), valamint végül a nagyszombati egyetem rektoraként (1771). A jezsuita rend feloszlatása és az egyetem államosítása után kanonokként tevékenykedett Rozsnyón (1773). Az anyagelméletek tekintetében Pierre Gassendi atomizmusának híve volt. Az ő tanítását a vákuum létezéséről ugyancsak magáévá tette. A fizikát J. azonban csak a filozófia részének tekintette. A nagyszombati jezsuita egyetem körülményei között fizika-tankönyvei haladást jelentettek a múlttal szemben. Ezek egyik előfeltételét képezték a főiskolai tanulmányok Mária Terézia által elrendelt reformja (1753) megvalósításának.
Ezekben a tankönyvekben a materialista világfelfogás elemei jelennek meg, habár deista elven nyugodva. A Descartes-i fizikai elvei keverednek a Newtonéival. Kétségkívül tagadta a peripatetikus arisztotelészi fizikát, a ptolemaioszi rendszert, rámutatott Tycho Brahe rendszerének ellentmondásosságára és a kopernikuszi rendszert csak hipotézisnek fogadta el. Figyelemreméltóak biológiai felismerései a fizika-tankönyvekben. Több nézete ellentmondott a Bibliának és ezzel a katolikus egyház tanainak. J. ezért igyekezett az egyházi tanokat és a tudományos felismeréseket összhangba hozni. Ha ez nem volt lehetséges, mint rendi ember az egyházat részesítette előnyben, még akkor is, ha annak tanításai a tudományos felismeréseknek és a tapasztalatnak (empíria) ellentmondtak.
