BELAR, Albin
* 1864.2.21, Ljubjana, Szlovénia
† 1939.1.1, Polom Kočevje mellett, Szlovénia
Kémikus,fizikus,szeizmológus
B. a Bécsi Egyetemen hallgatott kémiát és természettudományokat, és 1890-ben disszertációját a fizikai tudományokról Grazban írta. 1890-1895 között a Tengerhajózási Akadémián volt professzor Fiumében (Rijeka, Horvátország), majd 1908-ig a ljubljanai reáliskola tanára. Az 1895-ös ljubljanai katasztrofális földrengés hatására 1897-ben megalapította ebben a városban Európa első modern szeizmológiai állomását, amely 1919-ig működött. Szeizmográfjai a világ legjobbjai közé tartoztak; egyesek közülük 1929-ig voltak üzemben. B. közreműködött modern földrengésjelző állomások létesítésénél Ausztriában és Csehszlovákiában, és 1908-tól 1910-ig részt vett a belgrádi földrengés-intézet alapításában. 1901-től 1910-ig a „Die Erdbebenwarte” (A földrengésfigyelő állomás) című szaklap szerkesztője volt, és lerakta a földrengés-előrejelzés alapjait. Max Fabiani építésszel együtt modern geofizikai intézetet tervezett Ljubljanában, amelynek megépítésére azonban az I. világháború miatt nem került sor. 1918-as kényszernyugdíjazása után 1923-ban saját szeizmológiai intézetet alapított a bledi Vintgar-nál, amelyet Humphry Davyről neveztek el. B. számos folyóiratcikket írt, többek között a meteorológiáról (a zivatarok villamosságának mérése, meteorológiai léggömb-szondák, 1913), a rádiótechnikáról (Anton →Codelli-vel közösen), a karszttudományról és a természetvédelemről. Személyére vezethető vissza pl. a Triglav-i Nemzeti Park alapítása 1924-ben.
